Minden vállalkozásnál fontos a leadek, érdeklődők generálása és továbbléptetése az értékesítési csatornánkban. Az email listára való feliratkoztatás az egyik leggyakoribb módszer beléptetni őket a rendszerünkbe.
Ha erre fizetett hirdetéseket is használunk, akkor jó ötlet minél jobban leoptimalizálni ezeket a lépéseket, hogy olcsóbban szerezzünk feliratkozókat.
Régen olvastam róla, hogy a 2 lépéses feliratkoztatás jobb konverziós arányt hoz, de ezt még sose teszteltem le.
Kezdő vállalkozásoknál nem igazán jó döntés egyből A/B tesztelgetni, mert sokkal fontosabb feladatokat kell elsőnek elvégezni. Úgy érzem, hogy jó alapokat fektettem le a kis bizniszemnek, így belekóstolhatok ilyen finomságokba is, mint kisebb dolgok tesztelése.
Ha pedig letesztelek valamit, akkor miért ne osszam meg mindenkivel a tapasztalataim?
Ezt teszem most.
Mi a különbség az 1 és 2 lépéses feliratkoztatás között?
Sokan a 2 lépéses feliratkoztatást arra szokták érteni, mikor a feliratkozónak meg kell erősítenie az email címét a végleges feliratkozáshoz. Ebben a tesztben én NEM ezt értem ez alatt. Nem szoktam kérni megerősítést, az automatikus rendszeremmel később iratom le azokat, akiket nem érdekelnek az üzeneteim.
A tesztemben a 2 lépés a következőképpen áll össze:
- A landing oldalon van egy CTA, amire rákattinthat a feliratkozni vágyó.
- Kattintás után előjön egy felugró ablak, ahol már be kell írnia az adatait az érdeklődőnek. Itt kell véglegesítenie a feliratkozást.
Az 1 lépéses feliratkozás esetében pedig a landing oldalon egyből a feliratkozó űrlap található.
Az elmélet az, hogy a sima „Elkezdem az ingyenes kurzust” CTA-ra kattintás egy kisebb elköteleződés, mint egyből beírni az adatait és utána kattintani a CTA-ra. Miután az űrlap nélküli „Elkezdem az ingyenes kurzust” gombra kattint az érdeklődő, már úgy érzi, hogy elindította a folyamatot és a felugró ablakban, már sokkal szívesebben beírja az adatait.
A teszt alapján azt akartam eldönteni, hogy később melyik módszert alkalmazzam a feliratkoztatásaimnál.
Előkészületek a tesztre
Nem volt kedvem bonyolultabb rendszert felállítani, ahol 1 oldalt használok és valamilyen eljárással a tartalom változik. Itt nem csak 1 címsort kellett tesztelnem, hanem teljesen különböző feliratkozási űrlapot és megoldást.
A legegyszerűbbnek az tűnt, hogy 2 külön landing- és köszönöm oldalt hozok létre. Így teljesen egyértelmű lesz, hogy melyik oldalnál hányan iratkoznak fel.
Eredmények figyelése
Több rendszerrel is akartam monitorozni az eseményeket, hogy biztos ne csússzon be hiba (ami korábban már megtörtént):
- Facebook statiszták – Itt lesznek a hirdetések, amivel a landing oldalra érkeznek az érdeklődők
- Bloom statisztikák – A Divi felugró ablakos bővítményével készülnek az űrlapok és ez is mutat számokat.
- Google Analytics – Felállítottam célkonverziókat, hogy itt is lássam az eredményeket
Nem muszáj mindent használni, de amíg nem vagyok tapasztalt a tesztelésben, addig így érzem magam biztonságban.
Oldalak elkészítése
Mint mondtam 2 különböző oldalon ment a tesztelés.
Az „A” verzió már eddig is élt, csak kicsit átszerkesztettem. Itt használtam a sima CTA-t, ami egy felugró ablakot nyit meg.
A „B” variánst az előzőről másoltam. Ugyanaz az egész, csak itt az űrlap már az oldal része, nincs felugró ablak
Ezekre célkonverziókat hoztam létre a Google Analytics-ben. Ebben a bejegyzésben írt Hernádi Máté vendégbejegyzést a „hogyan”-ról az oldalunkra.
Hirdetések elkészítése
A Facebook hirdetés az egyik legjobb platform leadeket generálni, így ide készítettem el a hirdetéseket.
Minden tesztnek egyetlen céljának kell lennie. Itt ki akarom deríteni, hogy 1 vagy 2 lépéses feliratkoztatást használjak a későbbiekben.
Ez volt az oka, hogy csak 1 kreatívot és szöveget használtam a hirdetésekben. Nem lehet egyszerre mindent letesztelni.
A célcsoportom egy hasonmás célközönség (lookalike audience) volt a vásárlóimra+feliratkozóimra elkészítve.
Arról, hogy milyen célközönségeket éri meg elkészíteni, ebben a bejegyzésben írtam korábban.
Az ActiveCampaign-ből kigyűjtöttem a vásárlóim és feliratkozóim email címét és ezt használtam fel forrásként a célközönséghez.
Itt használhattam volna más célcsoportokat, szövegeket, képeket, de nem akartam belekutyulni a tesztbe.
Ez lett a hirdetés:
Az A/B teszt lefuttatása
2 konverzióra optimalizált kampányt készítettem, ahol link klikkekért fizettem. Mindent ugyanúgy állítottam be, csak a landing oldal volt más.
Előtte be kellett állítanom, hogy mikor történnek meg a konverziók. Ez a két különböző „Köszönöm” oldal volt. Így tudtam mérni, hogy melyikre fog több érkezni.
Ezekre ment hirdetésenként napi 5.000 Ft 5 napon keresztül. Kb. 100-200 Ft-os feliratkozási költséggel számoltam, így 125-250 feliratkozást vártam hirdetésenként.
A következő eredményeket kaptam 5 nap után:
Az 5 nap letelte után 279 feliratkozót szereztem 49.278 Ft-ból. Kb. 177 Ft volt egy feliratkozás. Kicsit jobb eredményre számítottam, de nem olyan rossz így kezdésnek.
Az A/B teszt eredménye
Nagyon örülök a feliratkozóknak, elindultak az sales funnel-ben, de beszéljünk arról, hogy mi lett a teszt eredménye.
Nem az, amire előre számítottam.
Picit olcsóbban szereztem feliratkozókat az 1 lépéses verzióban (168 Ft/feliratkozó), mint a két lépésesben (186 Ft/feliratkozó).
Nem vagyok benne biztos, hogy a Facebookon, a Results számait, amik a konverziókat jelentik, mivel kell elosztani, hogy megkapjam a landing oldal konverzió arányát. A Link Click-kel vagy a People Taking Action-nel. A különbség szerintem az, hogy egyedi kattintó vagy mivel a PTA száma nagyobb, így annál valószínűleg 1 embernek több kattintását is beleveszi.
Megnéztem a Google Analytics számait is.
A következő eredményeket kaptam a 2 lépéses verziónál:
A 2 lépéses verziónál 41%-ban iratkoztak fel, akik az oldalra érkeztek.
A következő eredményeket kaptam az 1 lépéses verziónál:
A Google Analytics 45%-ban iratkoztak fel azok, akik az 1 lépéses oldalra érkeztek.
Mint látható, kicsit más eredményeket kaptam, mint a Facebookon.
A Facebook szerint (Link Click-kel számítva) a 2 lépéses verzióban 47,5%-ban iratkoztak fel, míg az 1 lépésesben 49%-ban.
Következmények levonása
Ha megnézed a Facebookon a Reach oszlopot, akkor észreveheted, hogy az egyiknél 15.218 egyéni megjelenés volt, míg a másiknál 18.628. Összesen pedig 23.057. Mivel ugyanannak a célcsoportnak hirdettem, így van, hogy egyszer az egyik jelent meg az emberünknek, egyszer pedig a másik.
Ez egyik oka, hogy fals vagy nem egyértelmű eredmények születtek.
A Google Analytics számait betettem egy A/B teszt szignifikancia kalkulátorba.
2 lépéses – 285 oldalmegtekintésből 120 konverzió – 42%
1 lépéses – 290 oldalmegtekintésből 132 konverzió – 46%
A számláló szerint 8%-al jobban konvertál az 1 lépéses verzió. 80%, hogy ez az eshetőség a jobb, de sajnos nem szignifikáns statisztikailag. Ehhez több adatot kellene gyűjteni.
Az egyik ötletem arra, hogy a 2 lépéses verzió miért nem sikerült jobban, az, hogy a hirdetés túl egyértelmű. Mivel tudják az érdeklődők, hogy ez egy több részes sorozat, sejtik, hogy meg kell adni az email címüket.
Ez a technika akkor működik jobban, ha a CTA „Letöltés” vagy valami hasonló. Abban az esetben nem egyértelmű, hogy kell-e email címet megadni. Ilyenkor, ha már elkezdték a folyamatot az első kattintással, akkor valószínűbb, hogy be is fejezik.
Ettől függetlenül nagyon érdekes volt egy ilyen tesztet lefuttatni. Nem számít, hogy mit írnak a „guruk”, az adat mindent bebizonyít.
Mindenkinek ajánlom, hogyha már tesztelni szeretne, akkor tényleg csinálja. Igaz, hogy nem kaptam egyértelmű győztest, de látszik, hogy az elmélet mit sem ér, ha a gyakorlatban más eredményt kapunk.
Egyébként a landing page eredményességével elégedett vagyok.
A feliratkoztatást folyamatosan szeretném hirdetni. A Facebook hirdetésen sokkal többet lehet javítani, mint a feliratkoztató oldalon, így a következő lépés, hogy azt optimalizálom.
Bízom benne, hogy Te is elkezdesz A/B tesztelni. Látod, hogy én is kezdő vagyok és még csak ismerkedek az egésszel. Szereztem egy csomó feliratkozót, így nem égettem el a pénzt egyáltalán.
Ha van valami hozzáfűznivalód vagy ötleted, mindenképp szólj hozzá.
