Egyéni vállalkozás indítása – Átalányadó

TIPP: Ha már átalányadózó vagy, illetve az alapokat ismered, csak a 2025-ös újdonságokra vagy kíváncsi, görgess a cikk aljára!

2022 nyarán hidegzuhanyként ért többezer magyar vállalkozót, amikor kiderült, hogy a sokunk által kedvelt KATA adónem addig ismert formájában megszűnik. Gyorsan kiderült, hogy a legtöbb, cégeknek is számlázó egyéni vállalkozó átalányadós lesz. Ennek az adózási formának a részleteit és megoldási lehetőségeit mutatom be.

A katázás nem véletlenül volt annyira népszerű; sokan választották az alacsony adóteher és az egyszerű adminisztráció miatt.

Mi is ezt ajánlottuk az induló szabadúszó webdesignereinknek, mivel komoly előnyei voltak:

• Másodállásban is el lehetett vele indulni.
• A kezdeti hektikus bevételek esetén is viszonylag könnyen ki lehetett gazdálkodni a fix 50.000 Ft-os adót.
• A hozzá készült Számlázz.hu-s Autokatával és Billingos Kata asszisztenssel pedig bárki képes volt könyvelői segítség nélkül elvégezni az adminisztrációt.
• Magasabb bevételnél az adó mértéke elképesztően alacsony volt.

Bár a módosítás után többeknek nehezebbé vált a vállalkozás, de nem olyan drámai a helyzet, mint ahogyan elsőre mégéltük, és még a mostani adózási feltételek mellett is állítom, hogy megéri ezt az utat választani.

Ki katázhat jelenleg?

Bár sok helyen úgy utaltak a változatásokra, hogy “megszűnt a KATA”, ez azonban nem teljesen igaz: valóban jelentősen csökkent azoknak a köre, akik beleférnek a meghatározott feltételekbe, ugyanakkor vannak, akik továbbra is a korábbi kedvező adózással folytathatják a vállalkozói tevékenységüket. Nézzük, kik katázhatnak 2022 szeptemberétől:

• a legfontosabb változtatás, hogy olyanok, akik csak magánszemélyeknek számláznak
• kivételt képeznek a fentiek alól a taxisok, akik továbbra is számlázhatnak cégeknek
• csak főállású egyéni vállalkozók (tehát megszűnt a havi 25.000 Ft-os másodállású KATA)
• tehát nem lehet heti 36 órát elérő munkaviszonya, társas vállalkozói jogviszonya stb.
• csak magánszemély lehet katás, cég nem
• nyugdíj, nappalis hallgatói jogviszony mellett sem lehetsz mellékállású katás!

Tehát katázhatnak továbbra is a főállású…:

• fodrászok
• műkörmösök
• tetoválók
• masszőrök
• takarítók
• kertészek
• villanyszerelők
• vízvezetékszerelők
• ácsok
• burkolók
• személyi edzők
• taxisok
• stb.

Természetesen a fenti listában szereplők is sem tartozhatnak a KATA hatálya alá, amennyiben akár egyetlen számlát is kiállítanának cég részére, tehát ha az autószerelő mezőgazdasági cég munkagépeit vagy céges autókat javít, ha a takarító irodaházakat takarít vagy a fodrász hétvégenként egy színháznak dolgozna be. Gondolom már kezd körvonalazódni a dolog. Ha a te beleférsz a Katába, akkor érdemes elolvasnod a KATA adózásról szóló cikkünket is.

Mi az átalányadó?

Azok számára, akik nem férnek bele az új KATA kereteibe, és nem szeretnének céget alapítani, a legtöbb esetben az átalányadó lesz a legjobb megoldás. Ez továbbra is egy viszonylag egyszerű, az alkalmazotti foglalkoztatáshoz képest kedvező, könnyen elindítható vállalkozási forma.

A lényege, hogy a bevételt a végzett tevékenységnek megfelelő, államilag meghatározott költséghányaddal csökkentjük, ez lesz a jövedelem, azaz az adó alapja és ez után kell megfizetni az adót.

Fontos, hogy ez még csak az adó, ezen felül – ellentétben a “mindenegyben” KATA adózással – még lesznek egyéb fix kiadásaink is, ezeket mindjárt meg is mutatom részletesen.

Kinek jó az átalányadó?

Dióhéjban az átalányadó annak megfelelő, akinek kevés költsége van (nem, vagy csak alig haladja meg a rá eső költséghányadot), vállalkozóként cégeknek számláz, vagy olyan tevékenységet végez, ahol számít a bevételi értékhatár és az elszámolható költséghányad.

Nézzük, kik járnak kimondottan jól vele:

• másodállásban vállalkozást indítók: az adómentes keretig nincsenek adminisztációs terhek és nagyon alacsony összeget kell csak befizetni (szinte 0 Ft).
• nyugdíj mellett vállalkozók: nekik az adómentes keret elérése után is nagyon kedvező feltételeket biztosít az átalányadó
• kiskereskedők: például webshopot üzemeltetőknek még a Katánál is kedvezőbb
• azok, akik beleférnek tevékenységüknék fogva a 80%-os költséghányadba

Főállású egyéni vállalkozóként az adómentes határig, illetve kb. 500.000 Ft-os havi bevétel fölött szintén nem egy rossz megoldás az átalányadó, de még ez alatt is kedvezőbb adózási forma, mint például az alkalmazotti jogviszony, és nem kell kezdőtőke a megalapításához, mint egy cég létesítése esetében, valamint megszüntetni és szüneteltetni is egyszerűbb.

Ki lehet átalányadózó?

Röviden megfogalmazva egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő választhatja az átalányadózást bármilyen tevékenység végzése mellett, de pár egyéb megkötés azért van:

• előző adóévben a bevétel nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét és várhatóan a tárgyévben sem fogja meghaladni
• ha viszont a vállalkozó kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, akkor ez a limit a minimálbér ötvenszerese
• ha valaki év közben tér át átalányadózásra, akkor a bevételi értékhatárt arányosítani kell a fennmaradó idővel (éves várható bevétel / 365 * vállalkozóként tevékenykedés napjai = arányosított bevételi korlát)
• nem egyszerű évközben váltani: nem válthatsz évközben normál tételes költségelszámolásra, viszont katára igen
• ki is lehet esni alóla, ilyenkor a tételes költségelszámolásba kerülsz automatikusan, és visszamenőleg az év azt megelőző részére vonatkozóan is e szerint kell adóznod (ez valószínűleg rossz lesz számodra)!

Érdemes alaposan végigjárni, hogy valóban ezt az adózási módot szeretnéd-e, mert ha kilépsz az átalányadóból, a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban nem tudod újra választani ezt az adózási fromát.

Átalányadó számítása

Nézzük meg az alap működését ennek az adónemnek, utána majd jobban belemegyünk a különböző variánsokba.

A legfontosabb tudnivaló, hogy itt nem fix havi járulékról beszélünk, ami évről évre változatlan, mint a KATA esetében, hanem a fizetnivalók a minimálbérhez illetve bérminimumhoz igazodnak. A minimálbér alakulása a kötelező minimális járulékfizetésre, az átalányadó éves bevételi keretére, valamint a mentesített jövedelemre is hatást gyakorol.

Éves bevétel

A számítást évre a legkönnyebb vetítetni, így ezt az időtartamot használjuk, de egyébként az adófizetés mértékét minden hónapban ki kell számolni és az alapján kell fizetni.

Az éves bevétel ugyanaz, mint a KATA esetében, ezt fizetik ki az ügyfelek. Ez alanyi adómentes, azaz nincs rajta ÁFA.

A számolásunkál 8.000.000 Ft az éves bevétel.

Költséghányad 40%

A költséghányadnál jön be az újdonság. Ennek megértéséhez elsőnek 3 nagy csoportba sorolnám az adózás számítását, legalábbis ezeket érdemes megérteni a mostani helyzetben.

Tételes adózás

A normál vállalkozások általában ezt követik. A lényeg, hogy a bevételeiket és a költségeiket is számolják, és ennek a különbségére fizetnek adót. 

Szóval ha 8.000.000 Ft bevételük van és 1.000.000 Ft költségük, akkor 7.000.000 Ft lesz az adó alapja.

Egyösszegű adózás

Ez volt a KATA, ahol nem számított, hogy mennyi a bevételed, nem számított hogy mennyi a költséged, ígyis-úgyis 50.000 Ft-ot fizettél.

Átalányadózás

Ez a mostani helyzetünk. A két előbb említett eset között helyezkedik el.

Itt már a bevételeket kell számolni, viszont a költségekkel nem kell foglalkozni (az adózás esetében persze).

Ez azt jelenti, hogy ha 8.000.000 Ft bevételed van egy évben, akkor mindegy, hogy mennyi a költséged, mert törvényileg meg van határozva egy arányszám, amivel a bevételed alapján számolnak a feltételezett költségeddel.

Ez a szám általában 40% lesz a most vizsgált szolgáltatóknál.

Szóval a 8.000.000 Ft bevételnek a 40%-a lesz a feltételezett és számolt költséged, ami 3.200.000 Ft.

Ez azért jó szolgáltatóknál, mert ha 1 évben a korábban említett 1 millió Ft-os költséged volt a valóságban, akkor a bevételedet egy nagyobb összeggel fogják csökkenteni.

Tehát így jön ki a költséghányadra a 3.200.000 Ft.

Jövedelem

A jövedelmed a bevételed és a költséged különbsége. 

Mivel itt 40% költséggel számolunk, így ez igazából a bevételed 60%-a lesz.

A 8.000.000 Ft-ból kivontuk a 3.200.000 Ft-ot és így jött ki a 4.800.000 Ft jövedelem.

Mentesített adóalap

A mentesített adóalap egy könnyítés főleg a keveset kereső egyéni vállalkozóknak.

A célja, hogy alacsony bevételnél egy darabig ne kelljen sok adót fizetni.

Ez az összeg 1 évre vonatkozóan 1.744.800 Ft.

Az is jó benne, hogy nem kell arányosítani attól függően, hogy mikor kezdesz el átalányadózni. Ha 2025. márciusában, akkor ugyanúgy megkapod az egész 1.744.800 Ft-ot.

Na de ez hol is jelenik meg a számításban?

Kijött, hogy a jövedelem 4.800.000 Ft. Ebből kell levonni ezt az 1.744.800 Ft adómentes alapot.

Így térünk át a következőre.

Korrigált adóalap

A korrigált adóalaphoz fogunk eljutni ha a jövedelemből kivonjuk a könnyítést, a mentesített adóalapot.

A korrigált adóalaphoz fogjuk viszonyítani az adókat, járulékokat, ezekkel kell megszoroznunk a meghatározott %-okat.

A mostani számításban a korrigált adóalap 3.055.200 Ft.

Személyi jövedelemadó (15%)

Ez 15%-a a korrigált adóalapnak.

Fontos, hogy ennek nincs minimum összege, ha a korrigált adóalap több, mint 0, akkor pont a 15%-ot kell fizetni. 

Társadalom biztosítási járulék (18,5%)

TB járuléknak is szoktuk hívni. Ez az összeg a közegészségügybe megy.

Ez 18,5%-a a korrigált adóalapnak.

Fontos, hogy VAN minimum értéke, tehát főállásúként a minimálbérre vetített TB járulékot mindig meg kell fizetni, ami 2025-ben havonta 52 344 Ft.

Szociális hozzájárulás (13%)

Szocho-nak szoktuk még hívni. Az állam tarsadalmi kiadásokat finanszíroz belőle.

Ez 13%-a a korrigált adóalapnak.

Fontos, hogy ennek is VAN minimum értéke, ami 2025-ben havonta 42 529 Ft.

Iparűzési adó

Az iparűzési adó legutóbbi módosítása szerint minden olyan vállalkozó, akinek a bevétele az adóévben nem haladja meg a 25 millió Ft-ot, jogosulttá válik az iparűzési adóalap egyszerűsített megállapítására (nem kell külön megállapítania az adóalapot, az számít, hogy melyik sávba tartozik). Ez a határ átalányadózó kereskedők esetében 120 millió Ft. Ha az adott adóévi bevételed az előző adóévben is irányadó bevételi sávhatárt nem lépi át, az évente egy adó(előleg) fizetését leszámítva nincs más dolgod.

Az új iparűzési adó törvény 3 bevételi sávot különböztet meg :

• 12 millió forintot meg nem haladó bevétel esetén 2,5 millió forint, 2%-os adómértékkel számolva az iparűzési adó összege 50 ezer forint,
• 12 és 18 millió forint közötti bevétel esetén 6 millió forint, az iparűzési adó összege 120 ezer forint,
• 18 és 25 millió forint közötti bevétel esetén 8,5 millió forint, az iparűzési adó összege 170 ezer forint.

Amennyiben a vállalkozó nem az egyszerűsített iparűzési adósávok szerint szeretné megállapítani az adóalapját, azt május 31.-ig kell bejelentenie a NAV-nak. Annak érdemes ezt megtenni, akinek 2,5 millió forintnál alacsonyabb a bevétele, hiszen a százalékos adómértékkel számolva az iparűzési adó összege is alacsonyabb lesz.

2023-ban kivezetésre került az 50%-kal csökkentett, 1%-ban maximalizált iparűzési adókulcs, amit a 2021-2022-es évben érvényesítettek a veszélyhelyzetre való tekintettel.

Összes adó

Ezt a 4 adót ha összeadjuk, akkor kijön hogy összesen mennyi adót fizetünk.

KATA esetében ez volt kb. 650.000 Ft, ami ugye 12×50.000 Ft és még 50.000 Ft iparűzési adóra.

Amennyivel nagyobb szám jön ki, mint 650.000 Ft, annyival fogsz több adót fizetni átalányadózásban, mint KATA esetében.

• korrigált adóalap 3.055.200 Ft
  • Szja 15%: 458.280 Ft
  • TB járulék: 774.336 Ft
  • Szocho: 612.144 Ft
  • HIPA: 50.000 Ft
  • iparkamarai hozzájárulás: 5000 Ft
• Összes adó: 1.899.760 Ft

Esetünkben 1.899.760 Ft lesz az új fizetett adóösszeg, ami 1.249.760 Ft-tal több, mint eddig KATA esetében. Aú. És még az emelkedett könyvelési költséggel nem is számoltunk.

Ami megmarad

Van a bevételed, amit az ügyfelektől kapsz és van az összes adó, amit kifizetsz az államnak, és ezeknek a különbsége lesz, ami a te zsebedben marad.

Esetünkben 8.000.000 Ft – 1.899.760 Ft = 6.100.240 Ft

Ezen felül ami plusz költség lesz az a plusz adminisztráció miatt van, a könyvelő költsége szinte biztos meg fog nőni. Ez kb. 15-30.000 Ft lesz havonta, ami szintén elég nagy összeg, főleg az alacsonyabb keresetűeknél.

Így remélem érthető az alap számítása az átalányadónak főállás esetében.

Eddig csak egy bevételi összeget vizsgáltunk, de a későbbi táblázatokban a különböző számokat kontextusba is helyezem.

Átalányadózás számításának részletei

Térjünk rá arra a részre, ami talán a legtöbbeket érdekel: többet kell fizetni átalányadózásnál, de pontosan mennyivel? Ez több dologtól is függ, nézzük, hogy miket kell mindenképp fizetni:

• SZJA (személyi jövedelemadó, 15%): Negyedévente személyi jövedelemadó előleget kell fizetni, majd évente szükséges elszámolni a bevallásban (a jövedelem éves minimálbér felét meg nem haladó részére nem kell szja-t fizetni)
• Társadalombiztosítási járulék (18,5 %): a járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum, tehát ha nem termeled ki a minimálbért, akkor is meg kell fizetned annak megfelelően.
• Szocho (szociális hozzájárulási adó, 13%): főállásúként a minimum adóalap a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százaléka (időarányosan)
• Iparűzési adó: sávosan alakul, 12 millió forintos alsó határral és 2%-os adómértékkel számolva az iparűzési adó összege 50 ezer forint
• Kamarai hozzájárulás: 5 000 Ft évente, ha csak a Kereskedelmi és Iparkamarához tartozol

Ezen felül lehet, hogy fizetned kell:

• ÁFA: ha nem választasz alanyi adómentességet, vagy meghaladod az éves 18 millió Ft-os értékhatárt, és áfakörbe kerülsz át

Főállás, mellékállás, végzettség

A fizetendő adók, járulékok pontos megállapításához tisztában kell lenni pár további részlettel:

• fő vagy mellékállásban fogsz vállalkozni? A mellékállású átalányadózásra még egy külön részben kitérek, de a lényeg, hogy egy bizonyos összegig ők adómentesek és a legtöbb fizetnivaló nem vonatkozik rájuk eddig a keretig
• a tevékenység végzettséghez kötött? Ezt azért fontos tudni, mert ettől függ, hogy minimálbérre vagy garantált bérminimumra kell bejelentened magadat, vagyis melyik alapján fogod a minimális TB-t, szochot megfizetni. Hogy a te tevékenységedhez is kell-e papír, azt valószínűleg tudod, vagy itt meg tudod nézni TEÁOR szám és kulcsszó alapján is (a legtöbb esetben azért lehet találni olyan TEÁOR számot, ami nem kötött papírhoz, és bele tudod suvasztani a tevékenységedet).

Legfontosabb adókedvezmények

Jó hír, hogy az átalányadózáson belül is vannak kedvezményezett csoportok, akikre a fenti fizetnivalók egy része nem vonatkozik vagy valamilyen kedvezményben részesülnek. 

• Nyugdíjas egyéni vállalkozó: nem kell bevallani és fizetni TB járulékot és szociális hozzájárulási adót
• Másodállású egyéni vállalkozó: nincs minimum adó- és járulékfizetési kötelezettség (ami a főfoglalkozásúaknál a minimálbér vagy garantált bérminimum)
• SZJA kedvezmények: négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény érvényesíthető az SZJA számításánál
• Adómentesség érvényesíthető a jövedelem éves minimálbér felét meg nem haladó részére
• Családi TB járulékkedvezmény érvényesíthető
• Megváltozott munkaképességű vállalkozó: bizonyos feltételek mellett a SZOCHO adóból kedvezmény jár

Költséghányadokról

Az átalányadózással kapcsolatban nagyon gyakran halljuk a költséghányad kifejezést, ami egyébként az adónem egyik fő pillére.

Átalányadózásnál ugyanis nem valódi költségelszámolás alapján határozzuk meg az adóalapot, hanem úgynevezett költséghányadok alkalmazásával. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egyáltalán nem merül fel költséged, akkor is a törvény által elismert 3 költséghányad valamelyikének alkalmazásával állapíthatod meg a jövedelmedet.

Minél nagyobb, annál többet spórolsz az adón.

 A költséghányad lehet

• 40% 
• 80% 
• illetve 90%, a végzett tevékenységtől függően.

A 40%-os költséghányad az alapeset. Ha nem tartozol bele se a 80%-os, se a 90%-os költséghányadba, akkor a 40%-os költséghányadot kell alkalmazni.

A 80%-os költséghányad alá tartozókat a törvény tételesen felsorolja. Csak azok tartoznak ide, akik KIZÁRÓLAG az adott tevékenységet folytatják a teljes adóévben:

• mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
• mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
• halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
• feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
• építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
• ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
• a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
• számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
• fényképészet (TESZOR 74.20);
• textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
• a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56)
• személygépjármű-vezető képzés (TESZOR 85.53.11)

…ÉS kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó.

Tehát ha valaki nem kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt, hanem más kiemelt szolgáltatási tevékenységből is, akkor a 80%-os költséghányadot kell alkalmaznia.

A 90%-os költséghányadot azok alkalmazhatják, akik az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerzik a bevételüket illetve a mezőgazdasági őstermelők.

Ha az átalányadózó vállalkozó valamiért kiesik a korábban alkalmazott költséghányad köréből, akkor visszamenőleg az átalányadózói időszak elejétől az alacsonyabb költséghányaddal kell számolnia.

Átalányadó másodállásban

Itt jön ki az átalányadó legnagyobb előnye, ami miatt sokaknak nem csak kényszermegoldás lehet az átalányadózás, hanem még jobb is, mint a régi KATA volt. Ennek az a magyarázata, hogy ezek után a csoportok után már megfizették a járulékot és adót:

• ide tartoznak azok, akik főállásuk (minimum 36 óra) mellett vállalkoznak (nekik a munkaadójuk fizette ki ezeket a fizetnivalókat)
• a nappali tagozatos egyetemisták is a kevesebb terhet kell, hogy fizessenek (utánuk az állam fizet)
• a nyugdíjasok az aktív munkával töltött évek során már befizették ezeket az adókat, járulékokat

Rájuk több könnyítés is érvényes.

Az adómentes alapot ugye itt is alkalmazzuk, így egy kis számolást követően az jön ki, hogy a bevételük adómentessé válik 3 millió Ft-ig.

Csak az iparűzési adót és az iparkamarai díjat kell megfizetni, de az elhanyagolható összeg (egész évre összesen 55.000 Ft)

Tehát adómentesen lehet elkezdeni vállalkozni, és 3 millió Ft-ot tisztán megkereshetsz egy év alatt.

Ráadásul hárommilliós keret alatt még az adminisztrációval sem kell bajlódni, mert adóköteles bevétel hiányában nincs mit bevallani, így könyvelő igénybevételére sincsen feltétlenül szükség (de mindenképp ajánlott legalább induláskor).

Ha a mentesített keret elfogy, a ténylegesen realizált jövedelem után kell megfizetni az adót és a járulékot, nincs minimum összeg.

A mellékállás kedvezményei leginkább akkor érvényesülnek, amikor a korrigált adóalap alapján kevesebbet fizetnénk TB járulékot és Szocho-t, mint azok minimuma.

A nyugdíjas vállalkozóknak további kedvezményeik is vannak: a kereten felül is csak 15% szja-t kell fizetni a jövedelem után, ráadásul nem kell bevallaniuk és megfizetniük a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót.

Alanyi adómentesség

Az alanyi mentesség éves szinten 18 millió forintig választható működő vállalkozásnál, amit év közben induló vállalkozásnál hónapra kell arányosítani. 

Tehát ha 4 hónapot vagy egyéni vállalkozó, akkor a 6.000.000 Ft alanyi adómentes határ.

Ilyenkor nem kell ÁFA-t fizetni, de nem is lehet elszámolni a vállalkozásnál használt termékek ÁFA-ját a költségeknél.

Szolgáltatóknál és sok másik esetben is általában jobb az alanyi adómentesség, de ide kattintva többet olvashatsz róla.

Adminisztráció

Azt már a kezdetekkor is lehetett hallani, hogy az átalányadó adminisztrációja bonyolultabb a KATA adózásnál – de most nézzük meg alaposabban a kérdést, hogy pontosan mit is kell ezalatt érteni és mit kell neked elvégezned.

• Meg kell őrizni a költségszámlákat és más bizonylatokat, még ha nem is számolják el
• Bevételi nyilvántartás van, vagyis a kiállított számlákat és azok pénzügyi rendezését nyilván kell tartani (ezt a számlázód megteszi)
• 2023-tól háromhavonta kell bevallást benyújtani. Ha nincs fizetendő adó és járulék (például másodállásúként nem volt bevételed a meghatározott limiten felül), akkor a nullás bevallást is be kell adni – ez az úgynevezett 2258-as bevallás, amit ÁNYK-n keresztül be kell nyújtani
• Havonta változhat a fizetendő adó és járulék, ezt minden hónapban ki kell számolni és nyilvántartással alátámasztani (ezt a számlázó megteszi)
• Adót és járulékot kell utalni háromhavonta (számlázó vagy kalkulátor meghatározza az összeget) – neked kell odafigyelned, hogy ezeket az összegeket minden hónapban félretedd!
• Évente kell SZJA bevallást készíteni és negyedévente SZJA előleget fizetni (érdemes inkább havonta)
• Ha ÁFÁs az átalányadózó, akkor ÁFA bevallást is kell készíteni, illetve az ezt alátámasztó analitikát is

Számlaszámok, ahova utalni kell az adót és járulékot

• (103) Személyi jövedelemadó – 10032000-06056353
• (406) Tb-járulék magánszemély, őstermelő, egyéni vállalkozó, kifizetőt terhelő kötelezettség – 10032000-06055802
• (258) Szociális hozzájárulási adó – 10032000-06055912

A közleményrovatba mindig be kell írni a vállalkozás adószámát.

Kell könyvelő?

Igen, mindenképpen érdemes már a vállalkozás elindítása előtt leülni egy könyvelővel, még jobb, ha adótanácsadói végzettséggel is rendelkezik, hiszen ő fogja tudni megmondani biztosan, hogy melyik lesz számodra a legmegfelelőbb adózási forma – még az is előfordulhat, hogy nem az átalányadózás.

Egyre több segítséget készítenek az átalányadózók részére a különböző cégek, azonban a legjobban ajánlott megoldás mégis a hús-vér könyvelő, aki gondoskodik róla, hogy minden szükséges nyilvántartás, adminisztráció, befizetés rendben legyen, és akihez fordulhatsz a kérdéses ügyekben.

Mivel ez egy lényegesen összetettebb téma, mint a korábbi KATA adózás, több banánhéj is van, amin könnyen megcsúszhatsz, ha magad próbálsz mindent elvégezni. Egy-egy tévedés súlyos anyagi következményekkel járhat, szóval ha rám hallgatsz, menj biztosra.

Tehát induláskor mindenképp kérj segítséget, útközben pedig tőled függ, hoy mennyire vagy magabiztos az ilyen bürokratikus dolgok kezelésében. Simán megtanulható, de ha hanyagnak érzed magad, akkor sajnos jobb, ha van könyvelőd.

Röviden megmutatom, hogy milyen segítségek vannak már most. A linkekre kattintva elolvashatod a részleteket, ha kíváncsi vagy rájuk:

• Billingo Átalányadó Asszisztens: kiállított számláid alapján pontosan kiszámolja, hogy mennyi adót és járulékot kell fizetned, valamint nyomon követheted a rendelkezésedre álló átalányadó- és alanyi adómentes keretet.
• QUICK Költségnyilvántartás: A Számlázz.hu online pénzügyi nyilvántartó programja.
• Finant: applikáció az önálló könyveléshez – ingyenesen  kipróbálható, mi még nem teszteltük
• Proab: ajánlott könyvelési szolgálttatás átalányadózóknak rengeteg kényelmi funkcióval, átlátható felülettel (teszteltük, nekünk nagyon bevált)

Átalányadós vállalkozás indítása

Átalányadózást lehet választani a vállalkozás indításakor a webes ügysegéden vagy az éves szja-bevallásban a következő évre. Az szja-bevallás benyújtási határideje május 20, de ugye azért előtte már 4 hónapra be kell küldeni az 58-as járulékbevallást, amiben már átalányadó szerint adózik a vállalkozó, de még nem is jelezte a hatóság felé, hogy ő átalányadózást választott. Ebben az 58-as járulékbevallásban kell megfelelően kitölteni a számokat, ebből fogja tudna a NAV, hogy átalányadózóról van szó.

Azaz elvileg nem lehet év közben választani az átalányadót működő vállalkozás esetében, gyakorlatilag mégis lehetséges, mert a KATA törvény lehetőséget ad, hogy ha valaki kilép a katából, akkor rögtön be is léphet az átalányadó alá, ha megfelel a feltételeknek.

Kilépés

Év közben nem lehet kilépni az átalányadóból alapesetben, mert az átalányadót adóévre lehet választani, de ki lehet esni, ha meghaladja az értékhatárt az átalányadózó vagy számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért véglegesen mulasztási bírságot kapott és a határozat véglegessé vált. 

Van egy olyan lehetőség is, hogy be lehet lépni év közben a katába, és akkor mégiscsak kiléphet az átalányadó alól. 

Ha valaki kiesik az átalányadóból, akkor visszamenőleg átkerül a vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá attól az időponttól, amikor átalányadós lett.

Átalányadó és nyugdíj

Korábban már volt szó róla, hogy nyugdíjasként milyen kedvezményekkel lehet átalányadóval vállalkozni, de arról még nem beszéltünk, hogy milyen nyugdíjra számíthatnak az átalányadózók.

A Katához képest egy lényeges különbség, hogy az átalányadózóknál a járulékalap nyugdíj szempontjából teljes évi szolgálati időt képez.

A nyugdíj mértéke attól függ, hogy mekkora bevételek után fizettél adót: mivel minimum az aktuális minimálbér szerint kellett adóznod, ezért ennek az összege lesz alapként beszámolva a nyugdíjba. 

Ezen felül igénybe lehet venni a különböző adóvisszatérítéseket a felsorolt befizetések után (20% a törvényben meghatározott mértékig):

• önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetések
• nyugdíj elő takarékossági számlára (NYESZ) befizetések
• nyugdíjbiztosítási befizetések
• legalább a minimálbér összege lesz ellátási alapként beszámítva a nyugdíjba

Újdonságok

Bár a 2023-as év végén arról volt szó, 2025-től jelentősen egyszerűsödik az egyéni vállalkozók adminisztrációs és adóterhe is, erre a mai napig nem került sor.

A legfontosabb 2025-ös változás a minimálbér, illetve a garantált bérminimum megemelése, ami az adóterhek mértékére van hatással.

Főbb 2025-ös változások összefoglalva:

• Az átalányadózás választásának bevételi értékhatára az év elején érvényes éves minimálbér tízszerese, azaz 2025-ben 34.896.000 Ft lesz
• a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozók bevételi értékhatára jövőre 174.480.000 Ft lesz.
• Idén 1.744.800 forintra nőtt az adómentes jövedelmi határ
• Az szja-mentes bevételi határok így alakultak (csak a fenti bevételi határok elérését követően kell szja-t fizetni):
  • 40 %-os (általános) költségátalány: esetén 2.908.000 Ft
  • 80%-os költségátalány: 8.724.000 Ft
  • 90%-os költségátalány (azaz a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzők): 17.448.000 Ft.
• A 80%-os költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek köre kibővült „az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködő és egyéb tevékenységek” körével
• Éves összesítésben legalább 628.128 Ft tb-t és legalább 510.354 Ft szochót kell majd befizetni
• Akik legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenységet végeznek, a garantált bérminimum összege lesz a tb és a szocho vetítési alapja: nekik minimum 774.336 Ft tb-t, és legkevesebb 612.144 Ft szochót kell befizetniük éves szinten.

Járulék és adó fizetés, bevallás gyakorisága

A társadalombiztosítási járulékról (TBJ) és szociális hozzájárulási adóról (SZOCHO) a korábbi havi bevallás helyett csak negyedénte kell bevallást kell beadni. A bevallás határideje a tárgynegyedévet követő hónap 12. napja.

Érdemes már most beírni ezeket a dátumokat a naptárba, ugyanis az ide kapcsolódó fizetendőket is eddig a határidőig kell rendezni. Ez egyrészről kellemes változás, mert kevesebb adminisztrációt jelent, de egyben nagyobb odafigyelést is igényel: érdemes minden hónapban félretenni az előzetes becsléseknek megfelelő összeget! Ha pedig már a számításnál tartunk…

Az átalányadózó egyéni vállalkozó éves minimálbér felét el nem érő jövedelme továbbra is SZJA-mentes, ezért ez a jövedelemrész nem képez járulékalapot.

A szociális hozzájárulási adót is a társadalombiztosítási járulékhoz hasonlóan a göngyölítéses módszerrel kell meghatározni. A főállású egyéni vállalkozót által befizetendő szociális hozzájárulási adó alapja továbbra is legalább a minimálbér (vagy garantált bérminimum) 112,5 százaléka, tehát ha a göngyölítéses módszerrel kiszámított szocho-alap kisebb ennél az összegnél, akkor is a minimálbér/bérminimum 112,5 százaléka után kell megfizetni a szochót.

Ha magadnak szeretnél kalkulálni, ez az oldal segít benne.

Visszatérés az átalányadózáshoz

Előfordulhat, hogy korábban átalányadózó voltál, de valamiért meg kellett szüntetned a vállalkozásodat, most viszont újra ebben a formában szeretnél vállalkozni.

Korábban ilyen esetben, vagyis ha megszűnt az átalányadózó vállalkozásod, 4 évig nem indulhattál el újra átalányadózóként; ez az időtartam szerencsére jelentősen lerövidült. Jelenleg a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban nem lesz választható újra ez az adónem, utána már igen.

Az átalányadózás alternatívái

Az átalányadó mellett más adózási formák is vannak, amik a korábbi Katásoknak megoldást jelenthetnek, ha nem férnek be az új KATA kereteibe. Ezeknek érdemes utánanézni alaposabban, és ahogyan már korábban is írtam, egy könyvelő, adótanácsadó segíteni fog, hogy a legjobbat válaszdközülük. Én most nem fogom mindet részletesen bemutatni, csak felsorolás szintjén megemlítem őket:

• Ekho: 
  • meghatározott foglalkozások művelői választhatják – leginkább a művészet, a média és a sport területén –, ha van olyan bevételük is, ami után az általános szabályok szerint fizetik meg a közterheket (akár úgy, hogy az ekhós bevétel egy részére az általános szabályokat alkalmazzák, az e feletti részre pedig az az ekhót). Nem vállalkozói adónem, de ex-katásoknak jó lehet bizonyos esetekben.
  • magánszemély
  • a felsorolásban szereplő tevékenységek valamelyikét űzi
  • van másik rendesen bejelentett munkája, vagy nyugdíjas
  • az ekhos bevétel kifizetőtől kell, hogy származzon
• Kiva:
  • max 50 fős társas vállalkozásoknak
  • a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra
  • ehhez nem lehet megúszni a könyvelőt
• Egyéb lehetőségek:
  • VSZJA
  • TAO
  • Bt.
  • Kft.

Bízom benne, hogy sikerült minden szükséges információt megkapnod az átalányadóról, és eloszlattam a vele kapcsolatos homályos foltokat. Igyekeztem minden fontos részletre kitérni, de tartsd szem előtt, hogy nem vagyok se könyvelő, se adótanácsadó. Éppen ezért, ha komolyan gondolkozol a vállalkozás alapításán, akkor mindenképp keress meg egy felkészült könyvelőt. 

A jelenlegi feltételek mellett is azt mondom, hogy amennyiben felkészült vagy és hajlandó vagy beletenni a munkát, továbbra is remek dolog Magyarországon (is) vállalkozni. Te már az első lépést meg is tetted a cikk elolvasásával ebbe az irányba 🙂