Egyéni vállalkozás indítása – Átalányadó

TIPP: Ha már átalányadózó vagy, illetve az alapokat ismered, csak a 2023-as újdonságokra vagy kíváncsi, görgess a cikk aljára!

2022 nyarán hidegzuhanyként ért többezer magyar vállalkozót, amikor kiderült, hogy a sokunk által kedvelt KATA adónem addig ismert formájában megszűnik. Gyorsan kiderült, hogy a legtöbb, cégeknek is számlázó egyéni vállalkozó átalányadós lesz. Ennek az adózási formának a részleteit és megoldási lehetőségeit mutatom be.

Mivel a WPKurzus csapatát és tanulóinkat több szempontból is közvetlenül érintette a döntés, a kezdeti sokkot követően rögtön elkezdtem felderíteni a lehetséges alternatívákat és össze is raktam egy webinárt, valamint egy összefoglaló bejegyzést a témával kapcsolatban. A korábbi cikket és az ehhez kapcsolódó webinart itt találod. Azóta több változás is történt, így a videó mellett mindenképpen érdemes elolvasni a bejegyzést is, amit folyamatosan frissítünk a bekövetkező változtatásoknak megfelelően.

A katázás nem véletlenül volt annyira népszerű; sokan választották az alacsony adóteher és az egyszerű adminisztráció miatt.

Mi is ezt ajánlottuk az induló szabadúszó webdesignereinknek, mivel komoly előnyei voltak:

• Másodállásban is el lehetett vele indulni.
• A kezdeti hektikus bevételek esetén is viszonylag könnyen ki lehetett gazdálkodni a fix 50.000 Ft-os adót.
• A hozzá készült Számlázz.hu-s Autokatával és Billingos Kata asszisztenssel pedig bárki képes volt könyvelői segítség nélkül elvégezni az adminisztrációt.
• Magasabb bevételnél az adó mértéke elképesztően alacsony volt.

Bár a módosítás után többeknek nehezebbé vált a vállalkozás, de nem olyan drámai a helyzet, mint ahogyan elsőre mégéltük, és még a mostani adózási feltételek mellett is állítom, hogy megéri ezt az utat választani.

Ki katázhat jelenleg?

Bár sok helyen úgy utaltak a változatásokra, hogy “megszűnt a KATA”, ez azonban nem teljesen igaz: valóban jelentősen csökkent azoknak a köre, akik beleférnek a meghatározott feltételekbe, ugyanakkor vannak, akik továbbra is a korábbi kedvező adózással folytathatják a vállalkozói tevékenységüket. Nézzük, kik katázhatnak 2022 szeptemberétől:

• a legfontosabb változtatás, hogy olyanok, akik csak magánszemélyeknek számláznak
• kivételt képeznek a fentiek alól a taxisok, akik továbbra is számlázhatnak cégeknek
• csak főállású egyéni vállalkozók (tehát megszűnt a havi 25.000 Ft-os másodállású KATA)
• tehát nem lehet heti 36 órát elérő munkaviszonya, társas vállalkozói jogviszonya stb.
• csak magánszemély lehet katás, cég nem
• nyugdíj, nappalis hallgatói jogviszony mellett sem lehetsz mellékállású katás!

Tehát katázhatnak továbbra is a főállású…:

• fodrászok
• műkörmösök
• tetoválók
• masszőrök
• takarítók
• kertészek
• villanyszerelők
• vízvezetékszerelők
• ácsok
• burkolók
• személyi edzők
• taxisok
• stb.

Természetesen a fenti listában szereplők is sem tartozhatnak a KATA hatálya alá, amennyiben akár egyetlen számlát is kiállítanának cég részére, tehát ha az autószerelő mezőgazdasági cég munkagépeit vagy céges autókat javít, ha a takarító irodaházakat takarít vagy a fodrász hétvégenként egy színháznak dolgozna be. Gondolom már kezd körvonalazódni a dolog. Ha a te beleférsz a Katába, akkor érdemes elolvasnod a KATA adózásról szóló cikkünket is.

Mi az átalányadó?

Azok számára, akik nem férnek bele az új KATA kereteibe, és nem szeretnének céget alapítani, a legtöbb esetben az átalányadó lesz a legjobb megoldás. Ez továbbra is egy viszonylag egyszerű, az alkalmazotti foglalkoztatáshoz képest kedvező, könnyen elindítható vállalkozási forma. 

A lényege, hogy a bevételt a végzett tevékenységnek megfelelő, államilag meghatározott költséghányaddal csökkentjük, ez lesz a jövedelem, azaz az adó alapja és ez után kell megfizetni az adót.

Fontos, hogy ez még csak az adó, ezen felül – ellentétben a “mindenegyben” KATA adózással – még lesznek egyéb fix kiadásaink is, ezeket mindjárt meg is mutatom részletesen.

Kinek jó az átalányadó?

Dióhéjban az átalányadó annak megfelelő, akinek kevés költsége van (nem, vagy csak alig haladja meg a rá eső költséghányadot), vállalkozóként cégeknek számláz, vagy olyan tevékenységet végez, ahol számít a bevételi értékhatár és az elszámolható költséghányad.

Nézzük, kik járnak kimondottan jól vele:

• másodállásban vállalkozást indítók: az adómentes keretig nincsenek adminisztációs terhek és nagyon alacsony összeget kell csak befizetni (szinte 0 Ft).
• nyugdíj mellett vállalkozók: nekik az adómentes keret elérése után is nagyon kedvező feltételeket biztosít az átalányadó
• kiskereskedők: például webshopot üzemeltetőknek még a Katánál is kedvezőbb
• azok, akik beleférnek tevékenységüknék fogva a 80%-os költséghányadba

Főállású egyéni vállalkozóként az adómentes határig, illetve kb. 500.000 Ft-os havi bevétel fölött szintén nem egy rossz megoldás az átalányadó, de még ez alatt is kedvezőbb adózási forma, mint például az alkalmazotti jogviszony, és nem kell kezdőtőke a megalapításához, mint egy cég létesítése esetében, valamint megszüntetni és szüneteltetni is egyszerűbb.

Ki lehet átalányadózó?

Röviden megfogalmazva egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő választhatja az átalányadózást bármilyen tevékenység végzése mellett, de pár egyéb megkötés azért van:

• előző adóévben a bevétel nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét és várhatóan a tárgyévben sem fogja meghaladni (ez 2023-ban 24 millió forint)
• ha viszont a vállalkozó kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, akkor ez a limit a minimálbér ötvenszerese (2023-ban 120 millió forint)
• ha valaki év közben tér át átalányadózásra, akkor a bevételi értékhatárt arányosítani kell a fennmaradó idővel (éves várható bevétel / 365 * vállalkozóként tevékenykedés napjai = arányosított bevételi korlát)
• nem egyszerű évközben váltani: nem válthatsz évközben normál tételes költségelszámolásra, viszont katára igen
• ki is lehet esni alóla, ilyenkor a tételes költségelszámolásba kerülsz automatikusan, és visszamenőleg az év azt megelőző részére vonatkozóan is e szerint kell adóznod (ez valószínűleg rossz lesz számodra)!

Érdemes alaposan végigjárni, hogy valóban ezt az adózási módot szeretnéd-e, mert ha kilépsz az átalányadóból, a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban nem tudod újra választani ezt az adózási fromát.

Átalányadó számítása

Nézzük meg az alap működését ennek az adónemnek, utána majd jobban belemegyünk a különböző variánsokba.

Ezt a táblázatot fogjuk használni, amin keresztül elmagyarázom a működést.

Ez egy főállású egyéni vállalkozóra vonatkozik, aki általános szolgáltatás alapú munkát végez, mint például online marketinges, programozó, coach, webdesigner, grafikus, adótanácsadó, könyvelő stb.

Éves bevétel

A számítást évre a legkönnyebb vetítetni, így ezt az időtartamot használjuk, de egyébként az adófizetés mértékét minden hónapban ki kell számolni és az alapján kell fizetni.

Az éves bevétel ugyanaz, mint a KATA esetében, ezt fizetik ki az ügyfelek. Ez alanyi adómentes, azaz nincs rajta ÁFA.

A számulásunkál 8.000.000 Ft az éves bevétel.

Költséghányad 40%

A költséghányadnál jön be az újdonság. Ennek megértéséhez elsőnek 3 nagy csoportba sorolnám az adózás számítását, legalábbis ezeket érdemes megérteni a mostani helyzetben.

Tételes adózás

A normál vállalkozások általában ezt követik. A lényeg hogy a bevételeiket és a költségeiket is számolják és ennek a különbségére fizetnek adót. 

Szóval ha 8.000.000 Ft bevételük van és 1.000.000 Ft költségük, akkor 7.000.000 Ft lesz az adó alapja.

Egyösszegű adózás

Ez volt a KATA, ahol nem számított, hogy mennyi a bevételed, nem számított hogy mennyi a költséged, ígyis-úgyis 50.000 Ft-ot fizettél.

Átalányadózás

Ez a mostani helyzetünk. A két előbb említett eset között helyezkedik el.

Itt már a bevételeket kell számolni, viszont a költségekkel nem kell foglalkozni (az adózás esetében persze).

Ez azt jelenti, hogyha 8.000.000 Ft bevételed van egy évben, akkor mindegy, hogy mennyi a költséged, mert törvényileg meg van határozva egy arányszám, amivel a bevételed alapján számolnak a feltételezett költségeddel.

Ez a szám általában 40% lesz a most vizsgált szolgáltatóknál.

Szóval a 8.000.000 Ft bevételnek a 40%-a lesz a feltételezett és számolt költséged, ami 3.200.000 Ft.

Ez azért jó szolgáltatóknál, mert ha 1 évben a korábban említett 1 millió Ft-os költséged volt a valóságban, akkor a bevételedet egy nagyobb összeggel fogják csökkenteni.

Tehát így jön ki a költséghányadra a 3.200.000 Ft.

Jövedelem

A jövedelmed a bevételed és a költséged különbsége. 

Mivel itt 40% költséggel számolunk, így ez igazából a bevételed 60%-a lesz.

A 8.000.000 Ft-ból kivontuk a 3.200.000 Ft-ot és így jött ki a 4.800.000 Ft jövedelem.

Mentesített adóalap

A mentesített adóalap egy könnyítés főleg a keveset kereső egyéni vállalkozóknak.

A célja, hogy alacsony bevételnél egy darabig ne kelljen sok adót fizetni.

Ez az összeg 1 évre vonatkozóan 1.200.000 Ft.

Az is jó benne, hogy nem kell arányosítani attól függően, hogy mikor kezdesz el átalányadózni. Ha 2022. szeptemberben, akkor ugyanúgy megkapod az egész 1.200.000 Ft-ot.

Ha haviban számolod az adót, akkor 100.000 Ft-ra fogja a kalkulátor számolni, viszont a gyakorlatban úgy működik, hogy amíg el nem éred ezt az 1.200.000 Ft-ot addig kapod a kedvezményt és utána már nem kell vele számolni.

Na de ez hol is jelenik meg a számításban?

Kijött, hogy a jövedelem 4.800.000 Ft. Ebből kell levonni ezt az 1.200.000 Ft adómentes alapot.

Így térünk át a következőre.

Korrigált adóalap

A korrigált adóalaphoz fogunk eljutni ha a jövedelemből kivonjuk a könnyítést, a mentesített adóalapot.

A korrigált adóalaphoz fogjuk viszonyítani az adókat, járulékokat, ezekkel kell megszoroznunk a meghatározott %-okat.

A mostani számításban a korrigált adóalap 3.600.000 Ft.

Személyi jövedelemadó (15%)

Ez 15%-a a korrigált adóalapnak.

Fontos, hogy ennek nincs minimum összege, ha a korrigált adóalap több, mint 0, akkor pont a 15%-t kell fizetni. 

Társadalom biztosítási járulék (18,5%)

TB járuléknak is szoktuk hívni. Ebből az összegből tartják fent többek között az egészségügyet.

Ez 18,5%-a a korrigált adóalapnak.

Fontos, hogy VAN minimum értéke, tehát főállásúként a minimálbérre vetített TB járulékot mindig meg kell fizetni, ami 2023-ban havonta 42.920 Ft.

Szociális hozzájárulás (13%)

Szocho-nak szoktuk még hívni. Az állam tarsadalmi kiadásokat finanszíroz belőle.

Ez 13%-a a korrigált adóalapnak.

Fontos, hogy ennek is VAN minimum értéke, ami 2023-ban havonta 30.160 Ft.

Iparűzési adó

KATA esetében is fizettünk iparűzési adót, de ott volt egy olyan választási lehetőség, hogy évente 50.000 Ft és kész.

Itt ez már nincs, szóval ki kell pontosan számolni.

%-os mértéke van, ami maximum 2% lehet, de az önkormányzat dönti el. 2022-ben 1%-t kellett fizetni a koronavírus miatt.

A számítása viszont kicsit furcsa, a jövedelem 120%-nak az 1%-a jelenleg.

Tehát a 4.800.000 Ft-ot 1,2-vel kell szorozni és elosztani 100-al.

Összes adó

Ezt a 4 adót ha összeadjuk, akkor kijön hogy összesen mennyi adót fizetünk.

KATA esetében ez volt kb. 650.000 Ft, ami ugye 12×50.000 Ft és még 50.000 Ft iparűzési adóra.

Amennyivel nagyobb szám jön ki, mint 650.000 Ft, annyival fogsz több adót fizetni átalányadózásban, mint KATA esetében.

Esetünkben 1.731.600 Ft lesz az új fizetett adóösszeg, ami 1.081.600 Ft-tal több, mint eddig KATA esetében. Aú. És még az emelkedett könyvelési költséggel nem is számoltunk.

Ami megmarad

Van a bevételed, amit az ügyfelektől kapsz és van az összes adó, amit kifizetsz az államnak, és ezeknek a különbsége lesz, ami a te zsebedben marad.

Esetünkben 8.000.000 Ft – 1.731.600 = 6.268.400 Ft

Ez ebben az esetben 21,6%-os adóhányadot jelent.

Ezen felül ami plusz költség lesz az a plusz adminisztráció miatt van, a könyvelő költsége szinte biztos meg fog nőni. Ez kb. 10-25.000 Ft lesz havonta, ami szintén elég nagy összeg, főleg az alacsonyabb keresetűeknél.

Így remélem érthető az alap számítása az átalányadónak főállás esetében.

Most eddig csak egy bevételi összeget vizsgáltunk, de a későbbi táblázatokban a különböző számokat kontextusba is helyezem.

Átalányadózás számításának részletei

Térjünk rá arra a részre, ami talán a legtöbbeket érdekel: többet kell fizetni átalányadózásnál, de pontosan mennyivel? Ez több dologtól is függ, nézzük, hogy miket kell mindenképp fizetni:

• SZJA (személyi jövedelemadó, 15%): Negyedévente személyi jövedelemadó előleget kell fizetni, majd évente szükséges elszámolni a bevallásban (a jövedelem éves minimálbér felét meg nem haladó részére (1,2 millió forint) nem kell szja-t fizetni)
• Társadalombiztosítási járulék (18,5 %): a járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum, tehát ha nem termeled ki a minimálbért, akkor is meg kell fizetned annak megfelelően.
• Szocho (szociális hozzájárulási adó, 13%): főállásúként a minimum adóalap a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százaléka (időarányosan)
• Iparűzési adó (1%): ez nem minden évben ennyi, az aktuális iparűzési adó kulcsokról az Államkincstár oldalán tudsz informálódni
• Kamarai hozzájárulás: 5 000 Ft évente, ha csak a Kereskedelmi és Iparkamarához tartozol

Ezen felül lehet, hogy fizetned kell:

• ÁFA: ha nem választasz alanyi adómentességet, vagy meghaladod az éves 12 millió Ft-os értékhatárt, és áfakörbe kerülsz át

Adók hányada

A különböző bevétel szinteken főállású átalányadósként 15.000 Ft könyvelővel számolva a következő költségeid lesznek (ez csökkenhet pár változó miatt, amiket később beszélünk):

Bevétel	KATA + könyvelő	Átalányadó + könyvelő	Alkalmazotti munkabérköltség
200 000 Ft	59 200 Ft	85 690 Ft	82 300 Ft
300 000 Ft	59 200 Ft	95 410 Ft	123 450 Ft
400 000 Ft	59 200 Ft	105 130 Ft	164 600 Ft
500 000 Ft	59 200 Ft	114 850 Ft	205 750 Ft
600 000 Ft	59 200 Ft	140 220 Ft	246 900 Ft
700 000 Ft	59 200 Ft	168 840 Ft	288 050 Ft
800 000 Ft	59 200 Ft	207 459 Ft	329 200 Ft
900 000 Ft	59 200 Ft	226 080 Ft	370 350 Ft
1 000 000 Ft	59 200 Ft	254 700 Ft	411 500 Ft
1 500 000 Ft	259 200 Ft	397 800 Ft	617 250 Ft
2 000 000 Ft	459 200 Ft	540 900 Ft	823 000 Ft

Adóhányad különböző bevételi szinteken

Érdekes megnézni, hogy mennyi adót fizetsz átalányadósként. A lenti ábrákban főállásúakat vizsgáltam, 40%-os költséghányaddal, 15.000 Ft könyvelői díjjal.

Bevétel	Átalányadó + könyvelő hányad a bevételhez képest
200 000 Ft	42,85%
300 000 Ft	31,80%
400 000 Ft	26,28%
500 000 Ft	22,97%
600 000 Ft	23,37%
700 000 Ft	24,12%
800 000 Ft	24,68%
900 000 Ft	25,12%
1 000 000 Ft	25,47%
1 500 000 Ft	26,52%
2 000 000 Ft	27,05%

Ezek a számok egyébként szerintem elég korrektek egy normális társadalomban. A nagyobb problémám inkább az, hogy a kezdő, alacsonyabb bevételű főállássú átalányadósok számára elég magas az adóhányad.

Főállás, mellékállás, végzettség

A fizetendő adók, járulékok pontos megállapításához tisztában kell lenni pár további részlettel:

• fő vagy mellékállásban fogsz vállalkozni? A mellékállású átalányadózásra még egy külön részben kitérek, de a lényeg, hogy egy bizonyos összegig ők adómentesek és a legtöbb fizetnivaló nem vonatkozik rájuk eddig a keretig
• a tevékenység végzettséghez kötött? Ezt azért fontos tudni, mert ettől függ, hogy minimálbérre (200.000 Ft)  vagy garantált bérminimumra(260.000 Ft) kell bejelentened magadat, vagyis melyik alapján fogod a minimális TB-t, szochot megfizetni. Hogy a te tevékenységedhez is kell-e papír, azt valószínűleg tudod, vagy itt meg tudod nézni TEÁOR szám és kulcsszó alapján is (a legtöbb esetben azért lehet találni olyan TEÁOR számot, ami nem kötött papírhoz, és bele tudod suvasztani a tevékenységedet).

Legfontosabb adókedvezmények

Jó hír, hogy az átalányadózáson belül is vannak kedvezményezett csoportok, akikre a fenti fizetnivalók egy része nem vonatkozik vagy valamilyen kedvezményben részesülnek. 

• Nyugdíjas egyéni vállalkozó: nem kell bevallani és fizetni TB járulékot és szociális hozzájárulási adót
• Másodállású egyéni vállalkozó: nincs minimum adó- és járulékfizetési kötelezettség (ami a főfoglalkozásúaknál a minimálbér vagy garantált bérminimum)
• SZJA kedvezmények: négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény érvényesíthető az SZJA számításánál
• Adómentesség érvényesíthető a jövedelem éves minimálbér felét meg nem haladó részére (2022-ben 1,2 millió forint).
• Családi TB járulékkedvezmény érvényesíthető
• Megváltozott munkaképességű vállalkozó: bizonyos feltételek mellett a SZOCHO adóból kedvezmény jár

Költséghányadokról

Az átalányadózással kapcsolatban nagyon gyakran halljuk a költséghányad kifejezést, ami egyébként az adónem egyik fő pillére.

Átalányadózásnál ugyanis nem valódi költségelszámolás alapján határozzuk meg az adóalapot, hanem úgynevezett költséghányadok alkalmazásával. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egyáltalán nem merül fel költséged, akkor is a törvény által elismert 3 költséghányad valamelyikének alkalmazásával állapíthatod meg a jövedelmedet.

Minél nagyobb, annál többet spórolsz az adón.

 A költséghányad lehet

• 40% 
• 80% 
• illetve 90%, a végzett tevékenységtől függően.

A 40%-os költséghányad az alapeset. Ha nem tartozol bele se a 80%-os, se a 90%-os költséghányadba, akkor a 40%-os költséghányadot kell alkalmazni.

A 80%-os költséghányad alá tartozókat a törvény tételesen felsorolja. Csak azok tartoznak ide, akik KIZÁRÓLAG az adott tevékenységet folytatják a teljes adóévben:

• mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
• mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
• halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
• feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
• építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
• ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
• a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
• számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
• fényképészet (TESZOR 74.20);
• textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
• a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56)
• személygépjármű-vezető képzés (TESZOR 85.53.11)

…ÉS kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó.

Tehát ha valaki nem kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt, hanem más kiemelt szolgáltatási tevékenységből is, akkor a 80%-os költséghányadot kell alkalmaznia.

A 90%-os költséghányadot azok alkalmazhatják, akik az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerzik a bevételüket illetve a mezőgazdasági őstermelők.

Ha az átalányadózó vállalkozó valamiért kiesik a korábban alkalmazott költséghányad köréből, akkor visszamenőleg az átalányadózói időszak elejétől az alacsonyabb költséghányaddal kell számolnia.

Átalányadó másodállásban

Itt jön ki az átalányadó legnagyobb előnye, ami miatt sokaknak nem csak kényszermegoldás lehet az átalányadózás, hanem még jobb is, mint a régi KATA volt. Ennek az a magyarázata, hogy ezek után a csoportok után már megfizették a járulékot és adót:

• ide tartoznak azok, akik főállásuk (minimum 36 óra) mellett vállalkoznak (nekik a munkaadójuk fizette ki ezeket a fizetnivalókat)
• a nappali tagozatos egyetemisták is a kevesebb terhet kell, hogy fizessenek (utánuk az állam fizet)
• a nyugdíjasok az aktív munkával töltött évek során már befizették ezeket az adókat, járulékokat

Rájuk több könnyítés is érvényes.

Az adómentes alapot ugye itt is alkalmazzuk, így egy kis számolást követően az jön ki, hogy a bevételük adómentessé válik 2 millió Ft-ig. Így jön ki a matek:

Mivel az éves bevételből levonjuk a 40% költséghányadot, így 1.200.000 jövedelmet kapunk, amit csökkentünk a mentesített adóalappal. A korrigált adóalapunk 0 Ft lesz, így a terheket 0-val kellene szorozni. 

Egyedül az iparűzési adót kell megfizetni, de az elhanyagolható összeg.

Tehát adómentesen lehet elkezdeni vállalkozni, és 2 millió Ft-ot tisztán megkereshetsz egy év alatt.

Ráadásul kétmilliós keret alatt még az adminisztrációval sem kell bajlódni, mert adóköteles bevétel hiányában nincs mit bevallani, így könyvelő igénybevételére sincsen feltétlenül szükség (de mindenképp ajánlott legalább induláskor).

Ha a mentesített keret elfogy, a ténylegesen realizált jövedelem után kell megfizetni az adót és a járulékot, nincs minimum összeg.

A mellékállás kedvezményei leginkább akkor érvényesülnek, amikor a korrigált adóalap alapján kevesebbet fizetnénk TB járulékot és Szocho-t, mint azok minimuma.

A nyugdíjas vállalkozóknak további kedvezményeik is vannak: a kereten felül is csak 15% szja-t kell fizetni a jövedelem után, ráadásul nem kell bevallaniuk és megfizetniük a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót.

Alanyi adómentesség

Az alanyi mentesség éves szinten 12 millió forintig választható működő vállalkozásnál, amit év közben induló vállalkozásnál hónapra kell arányosítani. 

Tehát ha 4 hónapot vagy egyéni vállalkozó, akkor a 4.000.000 Ft alanyi adómentes határ.

Ilyenkor nem kell ÁFA-t fizetni, de nem is lehet elszámolni a vállalkozásnál használt termékek ÁFA-ját a költségeknél.

Szolgáltatóknál és sok másik esetben is általában jobb az alanyi adómentesség, de ide kattintva többet olvashatsz róla.

Adminisztráció

Azt már a kezdetekkor is lehetett hallani, hogy az átalányadó adminisztrációja bonyolultabb a KATA adózásnál – de most nézzük meg alaposabban a kérdést, hogy pontosan mit is kell ezalatt érteni és mit kell neked elvégezned.

• Meg kell őrizni a költségszámlákat és más bizonylatokat, még ha nem is számolják el
• Bevételi nyilvántartás van, vagyis a kiállított számlákat és azok pénzügyi rendezését nyilván kell tartani (ezt a számlázód megteszi)
• 2023-tól háromhavonta kell bevallást benyújtani. Ha nincs fizetendő adó és járulék (például másodállásúként nem volt bevételed a meghatározott limiten felül), akkor a nullás bevallást is be kell adni – ez az úgynevezett 2258-as bevallás, amit ÁNYK-n keresztül be kell nyújtani
• Havonta változhat a fizetendő adó és járulék, ezt minden hónapban ki kell számolni és nyilvántartással alátámasztani (ezt a számlázó megteszi)
• Adót és járulékot kell utalni háromhavonta (számlázó vagy kalkulátor meghatározza az összeget) – neked kell odafigyelned, hogy ezeket az összegeket minden hónapban félretedd!
• Évente kell SZJA bevallást készíteni és negyedévente SZJA előleget fizetni (érdemes inkább havonta)
• Ha ÁFÁs az átalányadózó, akkor ÁFA bevallást is kell készíteni, illetve az ezt alátámasztó analitikát is

Számlaszámok, ahova utalni kell az adót és járulékot

• (103) Személyi jövedelemadó – 10032000-06056353
• (406) Tb-járulék magánszemély, őstermelő, egyéni vállalkozó, kifizetőt terhelő kötelezettség – 10032000-06055802
• (258) Szociális hozzájárulási adó – 10032000-06055912

A közleményrovatba mindig be kell írni a vállalkozás adószámát.

Kell könyvelő?

Igen, mindenképpen érdemes már a vállalkozás elindítása előtt leülni egy könyvelővel, még jobb, ha adótanácsadói végzettséggel is rendelkezik, hiszen ő fogja tudni megmondani biztosan, hogy melyik lesz számodra a legmegfelelőbb adózási forma – még az is előfordulhat, hogy nem az átalányadózás.

Egyre több segítséget készítenek az átalányadózók részére a különböző cégek, azonban a legjobban ajánlott megoldás mégis a hús-vér könyvelő, aki gondoskodik róla, hogy minden szükséges nyilvántartás, adminisztráció, befizetés rendben legyen, és akihez fordulhatsz a kérdéses ügyekben.

Mivel ez egy lényegesen összetettebb téma, mint a korábbi KATA adózás, több banánhéj is van, amin könnyen megcsúszhatsz, ha magad próbálsz mindent elvégezni. Egy-egy tévedés súlyos anyagi következményekkel járhat, szóval ha rám hallgatsz, menj biztosra.

Tehát induláskor mindenképp kérj segítséget, útközben pedig tőled függ, hoy mennyire vagy magabiztos az ilyen bürokratikus dolgok kezelésében. Simán megtanulható, de ha hanyagnak érzed magad, akkor sajnos jobb, ha van könyvelőd.

Röviden megmutatom, hogy milyen segítségek vannak már most. A linkekre kattintva elolvashatod a részleteket, ha kíváncsi vagy rájuk:

• Billingo Átalányadó Asszisztens: kiállított számláid alapján pontosan kiszámolja, hogy mennyi adót és járulékot kell fizetned, valamint nyomon követheted a rendelkezésedre álló átalányadó- és alanyi adómentes keretet.
• QUICK Költségnyilvántartás: A Számlázz.hu online pénzügyi nyilvántartó programja.
• Finant: applikáció az önálló könyveléshez – ingyenesen  kipróbálható, mi még nem teszteltük
• https://acounto.com/: automatizált könyvelés, bérszámfejtés, adótanácsadás és egyéb kényelmi funkciók – ingyenesen kipróbáálható, mi még nem próbáltuk
• https://www.bookkeepie.hu/: könyvelő kereső oldal, ha még nincs könyvelőd

Átalányadós vállalkozás indítása

Átalányadózást lehet választani a vállalkozás indításakor a webes ügysegéden vagy az éves szja-bevallásban a következő évre. Az szja-bevallás benyújtási határideje május 20, de ugye azért előtte már 4 hónapra be kell küldeni az 58-as járulékbevallást, amiben már átalányadó szerint adózik a vállalkozó, de még nem is jelezte a hatóság felé, hogy ő átalányadózást választott. Ebben az 58-as járulékbevallásban kell megfelelően kitölteni a számokat, ebből fogja tudna a NAV, hogy átalányadózóról van szó.

Azaz elvileg nem lehet év közben választani az átalányadót működő vállalkozás esetében, gyakorlatilag mégis lehetséges, mert a Kata törvény lehetőséget ad, hogy ha valaki kilép a katából, akkor rögtön be is léphet az átalányadó alá, ha megfelel a feltételeknek.

Kilépés

Év közben nem lehet kilépni az átalányadóból alapesetben, mert az átalányadót adóévre lehet választani, de ki lehet esni, ha meghaladja az értékhatárt az átalányadózó vagy számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért véglegesen mulasztási bírságot kapott és a határozat véglegessé vált. 

Van egy olyan lehetőség is, hogy be lehet lépni év közben a katába, és akkor mégiscsak kiléphet az átalányadó alól. 

Ha valaki kiesik az átalányadóból, akkor visszamenőleg átkerül a vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá, attól az időponttól, amikor átalányadós lett.

Átalányadó és nyugdíj

Korábban már volt szó róla, hogy nyugdíjasként milyen kedvezményesen lehet átalányadóval vállalkozni, de arról még nem beszéltünk, hogy milyen nyugdíjra számíthatnak az átalányadózók.

A Katához képest egy lényeges különbség, hogy az átalányadózóknál a járulékalap nyugdíj szempontjából teljes évi szolgálati időt képez.

A nyugdíj mértéke attól függ, hogy mekkora bevételek után fizettél adót: mivel minimum az aktuális minimálbér szerint kellett adóznod, ezért ennek az összege lesz alapként beszámolva a nyugdíjba. 

Ezen felül igénybe lehet venni a különböző adóvisszatérítéseket a felsorolt befizetések után (20% a törvényben meghatározott mértékig):

• önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetések
• nyugdíj elő takarékossági számlára (NYESZ) befizetések
• nyugdíjbiztosítási befizetések
• legalább a minimálbér összege lesz ellátási alapként beszámítva a nyugdíjba

2023-as újdonságok

Bevételi értékhatár

2023 január elsejétől megszűnt az átalányadózás bevételi értékhatára, így akkor is választhatod az átalányadózást, ha az előző évben vállalkozóként a bevételed meghaladta az éves minimálbér tízszeresét (24 millió forintot) vagy kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozóként az éves minimálbér ötvenszeresét (120 millió forintot).

Figyelem! A tárgyévre vonatkozó bevételi értékhatárok ezt követően is érvényben maradnak, vagyis 2023-tól kezdve addig maradhatsz átalányadózó, amíg a 2023-as adóévben a bevételed nem haladja meg a minimálbér tízszeresét, illetve kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet űző vállalkozóként a minimálbér ötvenszerezést. Dióhéjban tehát ez a változtatás azokat érinti, akik újonnan lépnek be az átalányadózás alá (elsőre tudom, kicsit félreérthető).

Az év közben induló, megszűnő vagy szünetelő válllakozásoknál a bevételi értékhetárt időarányosan kell figyelembe venni.

Járulék és adó fizetés, bevallás gyakorisága

Kedvező újdonság, hogy a társadalombiztosítási járulékról (TBJ) és szociális hozzájárulási adóról (SZOCHO) a korábbi havi bevallás helyett csak negyedénte kell bevallást kell beadni. A bevallás határideje a tárgynegyedévet követő hónap 12. napja, vagyis:

• 2023. április 12.
• 2023. július 12.
• 2023. október 12.
• 2024. január 12.

Érdemes már most beírni ezeket a dátumokat a naptárba, ugyanis az ide kapcsolódó fizetendőket is eddig a határidőig kell rendezni. Ez egyrészről kellemes változás, mert kevesebb adminisztrációt jelent, de egyben nagyobb odafigyelést is igényel: érdemes minden hónapban félretenni az előzetes becsléseknek megfelelő összeget! Ha pedig már a számításnál tartunk…

TB járulék és SZOCHO fizetési kötelezettség számítása

Januártól úgynevezett göngyölítéses adófizetési szabály van érvényben.

A göngyölítéses módszer azt jelenti, hogy negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett szja-köteles jövedelmet, és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) járulékalapként figyelembe vett összeget. Az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó legalább egy napig biztosított volt.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó éves minimálbér felét el nem érő jövedelme továbbra is szja-mentes, ezért ez a jövedelemrész nem képez járulékalapot.

A biztosított egyéni vállalkozó tb-járulékának alapja 2023-ban is havonta legalább a minimálbér (vagy a garantált bérminimum), így ha a kiszámított összeg ennél alacsonyabb, a járulékot ez alapján kell megfizetni.

A göngyölítéses módszer a főfoglalkozású és a nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozókra egyaránt érvényes, de a nem főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak nem kell figyelembe venniük a minimum járulékalapra vonatkozó rendelkezéseket.

A szociális hozzájárulási adót is a társadalombiztosítási járulékhoz hasonlóan a göngyölítéses módszerrel kell meghatározni. A főállású egyéni vállalkozót által befizetendő szociális hozzájárulási adó alapja továbbra is legalább a minimálbér (vagy garantált bérminimum) 112,5 százaléka, tehát ha a göngyölítéses módszerrel kiszámított szocho-alap kisebb ennél az összegnél, akkor is a minimálbér/bérminimum 112,5 százaléka után kell megfizetni a szochót.

Ha magadnak szeretnél kalkulálni, ez az oldal segít benne (a program a cikk írásakor még csak béta verzió, de arra jó, hogy nagyjából tudd, mennyit kell az adott hónapban félretenni a fizetendőkre).

Visszatérés az átalányadózáshoz

Előfordulhat, hogy korábban átalányadózó voltál, de valamiért meg kellett szüntetned a vállalkozásodat, most viszont újra ebben a formában szeretnél vállalkozni. A jó hír az, hogy ezen a területen is történt lazítás a korábbiakhoz képest.

Korábban ilyen esetben, vagyis ha megszűnt az átalányadózó vállalkozásod, 4 évig nem indulhattál el újra átalányadózóként; ez az időtartam most jelentősen lerövidül. Ha 2023-ban vagy azt követően szűnik meg az átalányadózásra való jogosultságod, akkor a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban nem lesz választható újra ez az adónem, utána már igen.

Költséghányad

2023-tól az is alkalmazhatja a 80%-os költséghányadot, aki kizárólag személygépjármű-vezető képzés tevékenységből (TESZOR 85.53.11) szerez bevételt.

Nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum

Ha az adó-és járulékfizetés felől nézzük, akkor nem annyira jó hír, de 2023 január 1-től a minimálbér 232.000 Ft-ra, a garantált bérminimum 296.400 Ft-ra nő, vagyis ezeket figyelembe véve kell a fizetendőidet kalkulálni.

Az átalányadózás alternatívái

Az átalányadó mellett más adózási formák is vannak, amik a korábbi Katásoknak megoldást jelenthetnek, ha nem férnek be az új KATA kereteibe. Ezeknek érdemes utánanézni alaposabban, és ahogyan már korábban is írtam, egy könyvelő, adótanácsadó segíteni fog, hogy a legjobbat válaszdközülük. Én most nem fogom mindet részletesen bemutatni, csak felsorolás szintjén megemlítem őket:

• Ekho: 
  • meghatározott foglalkozások művelői választhatják – leginkább a művészet, a média és a sport területén –, ha van olyan bevételük is, ami után az általános szabályok szerint fizetik meg a közterheket (akár úgy, hogy az ekhós bevétel egy részére az általános szabályokat alkalmazzák, az e feletti részre pedig az az ekhót). Nem vállalkozói adónem, de ex-katásoknak jó lehet bizonyos esetekben.
  • magánszemély
  • a felsorolásban szereplő tevékenységek valamelyikét űzi
  • van másik rendesen bejelentett munkája, vagy nyugdíjas
  • az ekhos bevétel kifizetőtől kell, hogy származzon
• Kiva:
  • max 50 fős társas vállalkozásoknak
  • a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra
  • ehhez nem lehet megúszni a könyvelőt
• Egyéb lehetőségek:
  • VSZJA
  • TAO
  • Bt.
  • Kft.

Bízom benne, hogy sikerült minden szükséges információt megkapnod az átalányadóról, és eloszlattam a vele kapcsolatos homályos foltokat. Igyekeztem minden fontos részletre kitérni, de tartsd szem előtt, hogy nem vagyok se könyvelő, se adótanácsadó. Éppen ezért, ha komolyan gondolkozol a vállalkozás alapításán, akkor mindenképp keress meg egy felkészült könyvelőt. 

A jelenlegi feltételek mellett is azt mondom, hogy amennyiben felkészült vagy és hajlandó vagy beletenni a munkát, továbbra is remek dolog Magyarországon (is) vállalkozni. Te már az első lépést meg is tetted a cikk elolvasásával ebbe az irányba 🙂